Képzeldapu,

ma rádküldtem egy üzit. Egy kérdőjelet, egész pontosan. Emlékszel a kérdőjeleidre? Hát persze, hogy emlékszel.

Szinte minden este, de főleg olyankor, ha nem beszéltünk aznap, küldtél nekem SMS-ben egy kérdőjelet. Rövid, egyszerű, egyértelmű érdeklődés a hogylétem felől. Én meg mindig felkiáltójellel válaszoltam. Minden rendben! Jól vagyok!

Már több, mint öt hete nem tudok rólad semmit. Hogy jól vagy-e. Hogy minden rendben van-e. Nem bírtam tovább, és ma rádküldtem egy kérdőjelet. Csak annyit szeretnék tudni, hogy jól vagy, Apu. Hogy ott is minden rendben.

Nem válaszoltál, Apu. Nem küldtél felkiáltójelet. Lehet, hogy nincs mobilod. Vagy megváltozott a számod. Tényleg, mi a mennyország előhívója? Gondolom, nem a 36, hacsak nem vesszük Magyarországot mennyországnak. Szóval még a számod sem tudom.

Kérek szépen egy jelet, Apu. Egy jelet, hogy jól vagy, akárhol is vagy. Egy jelet, hogy minden rendben, és nem kell aggódnom. Régebben "életjelet" kértem tőled, most elég lenne egy jel. Egyetlen jel, Apu.